Levelek, csigák és én

Szerencsés vagyok. Könnyen megy. Csak úgy. Nem rajzolok papíron. Csak be az anyag a gép alá és mehet a buli. Hogy miről beszélek? A gépi szabadtűzésről. Ami ebben az esetben nem is olyan szabad. :)

Hoztam néhány képet a legújabb munkámról, mellé néhány gondolatot is.

Hoztak három anyagot, hogy varrjak belőle ágytakarót. A kérés annyi volt, hogy legyen a 2/3 részénél egy csík, amin borostyán levelek legyenek, meg pamutcsipke. Ja és valami szép tűzéssel csináljam.

Így indult, a kérés első része pofon egyszerű volt. Szabás, varrás, applikálás. Oké, és akkor hogyan tovább?

A borostyán adta magát. A nemrég tűzött takaró körös motívuma még a fejemben motoszkált.  A kedvenc csigavonalaimat is szerettem volna belecsempészni. 

De ahhoz, hogy minden szabályosan helyezkedjen el, most sablont kellet használnom. A köröket és a leveleket fel kellett rajzolnom. A csigák szabadok maradtak. :D

Először a körben lévő borostyánok körül lekukacoltam az üres helyeket. Na szóval, aki még nem bontott gépi tűzést, az nem tudja mi a magyarok istene. :( Nekem így jobban tetszik, feltűnőbbek a levelek.

Első gondolatként a világos részt is ugyanígy akartam letűzni. De menet közben jött az ötlet, hogy fordítsunk a dolgon. A körök maradnak, de csigák helyet cserélnek a levelekkel.

A végeredmény azt hiszem magáért beszél, jó ötlet volt a változtatás. :)

Mostanában egyre többször tűzök olyan munkát, ahol kötöttek a lehetőségek az alapdarab mintája miatt. Nem kis kihívás megtalálni a megfelelő mintát, többet kell rajzolni az anyagra - jó barátom lett a kivasalható toll -, pontosan követni kell a rajzolt mintákat, vagy a foltmunka egyenes vonalait. De mindenképpen szórakoztató munka. :)